Nagyobb
lehet a baj mint gondolnánk. A hasadt tudatú világ, mint tépett tulipán,
kiegyenesedni már nem tud, bár sokan támogatják hogy úgy tűnjön virul még, ez
álca, a torz tükör és a hazug beszéd hamisan mutatja.
Brüsszelben
repkednek a milliók, ha van ilyen szám egyáltalán, a bal zsebből jobba teszik ,
és nem tudom kin és min segít ez még? Úgy gondolom becsapva tettem én is az igent,
mikor társulnunk kellett, s még büszke is voltam az „első kör” címkére, s így
még jobban fáj a csalódás! Százezer nyugati cég lepett el bennünk, s mily nagy
a színvonal javulás: semmi! Óriási láthatatlan prést hoztak, s a munkánk
eredménye folyik ki vissza, oda…
Ezért kellettünk, hogy ódázva
legyen még a totális bukás ott nyugaton…
Nézz körül barátom, itt már semmi
sem magyar! A határra kiírhatnánk ország eladó! Másoknak dolgozunk mint egy
cseléd, s más áruit gurítjuk a pénztár felé a hatalmas marketekben… És személyi
kölcsönökből szaladunk szerezni valami plazmát, hogy menjen benne a való világ,
de hd.-ban ám!
És
mint szülő érzem, az ördög kísérti lelkem mikor gyermekeim több nyelvet tanulni
ösztökélem, hogy képesek legyenek lépni innét egy jobb felé! Pedig nem ezt
akarom! Inkább a férgese menjen! A hazug, a pöffeszkedő helytartó, az
igazgatóból lett gyártulajdonos, a szélhámos politikus… menjenek ők, maradjon a
nép!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése