3
Nézzük hogy a már említett avarokon kívül kik éltek még a
Kárpát medencében Árpád bejövetele előtt!
Göcsejben a
néprajzosok azt vallják, egy hun töredék él. Számuk Nagy Károly hadjárata után
avar menekültek bővítik. Nyelvük a székely nyelvjárásokkal mutat hasonlóságot.
Dél-Erdélyben
a Gyulák törzsének letelepedésekor már egy mindennek magyar nyelven nevet adó
nép él. A szállásterületük első említése Hunod néven történik, ez alakul
később Hunyaddá, s megkülönböztetésül a
kisebb tömb neve Bánffyhunyaddá. Területük a sóvidéket is magába foglalja. A
Gyulák törzse őket kikerülve telepszik le. A későbbi időkben a mai
székelyföldre telepítik őket. Az általuk elhagyott rész lesz a szászföld. Az
arab krónikák (Ibn Ruszta, Gardini, El Bakr) a 9.századi Erdélyben egy szkl
nevű népet említenek, akik a Fekete tengerig uralják a vidéket.
A nyugati
krónikák a honfoglalás idejében megjegyzik, hogy létezik itt egy másik, ősibb
Magyarország. Sziklamezei hunoknak nevezik őket! Ez a felvidéki Fekete
Magyarország. Tudun népe, aki Attila származék. Az avar időkben e hunok
visszaverik a támadó frank seregeket. A legendák szerint, Tudun egy fiát
Ügyeket küldik az ekkor a volgai kanyarban tartózkodó magyarokhoz, bejövetelre
bírva őket. Ügyek az egyik nagy törzs vezérének lányát veszi feleségül. A kép
így teljes, így lehet Álmos-Árpád Attila ivadéka!
A sziklamezei hunokat a későbbi királyok kitelepítik a
keleti részekre, a mai székelyföldre. A visszamaradt részük szepes
„tízlándzsások” kiváltságos nemesi részét alkotja a Magyar királyság
fennállásáig!
Látni lehet
hogy a korai Magyarország Árpád népétől függetlenül is sok részből állt össze.
Egy dolog azonos bennük: a nyelv! Így érthető hogy a 800-as évek első felében
indult hadjárataink hogy lehettek olyan gyorsak, hiszen nem feltétlenül a
Kárpátokon túlról érkező hadsereg lepte meg a nyugatot. A krónikák többször
beszámolnak róla , előfordult hogy két magyar sereg találkozott össze! Egy
megtervezett hadjáratban ez nem lehetséges!
Árpád
népének egy része nem volt magyar nyelvű, de a Bizánci krónikák szerint a
törzsek kétnyelvűek voltak, ismerték a velük szövetséges nép nyelvét is. Az új
honban a túlsúly hamar eldöntötte melyik lesz a domináns nyelv! Árpád népe
elsősorban a Felső-Tisza vidékére, Észak- Erdélybe, a mai közép magyarországi
területekre, Somogyba, és a Gyulák törzse Dél- Erdélybe települt.
Az őskori
emberek közül, már több kutató állítja ezt, a szkíták váltak először néppé. A
késő kőkor idején a Kárpát medencétől a Káspi tengerig , délen a Tigris-
Eufrátesz folyókig egy azonos nyelvet
beszélő nép élt! Ők alapítják a Sumér birodalmat, a Pártusok országát, belőlük
lesznek a hunok, az észak Indiát megszálló fehér hunok, a késői avaroknak
hívott törzsek, a szarmaták, a magyarok. A Bajkál tó mentén keveredés révén
válik egy részük a türk- török népek őseivé.
A keletről
érkező indoeurópaiak és a délről nyomuló szemita törzsek folyamatosan támadják
őket. A Kaukázusból és a Káspi tenger vidékéről többször menekülnek a jól
védhető Kárpátok karéja mögé! Ennek utolsó hulláma Árpádék érkezése!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése