Múltunk
ismerete nélkül nehezen lehet vállvetve tenni a jobb jövőért. A megértés,
együttérzés a közös tenni akarás alappillére múltunk ismerete, s ennek
elengedhetetlen része az eredet. Miért
is vagyunk a világon, mi történik körülöttünk és velünk, miért itt vagyunk, és
miért így beszélünk? Kik is vagyunk? Haladva lassan vissza az időben választ
keresünk a mondák, legendák, mesék, a krónikák, a régészet, az antropológia
magyarázatát elemezve kérdésünkre.
A honfoglalás körüli demográfiai adatokat
tekintve a Kárpát-medencében nagyjából 1-1,5 millió élt. Figyelembe véve Árpád
népének becsült létszámát, ami néhány százezer lehetett, elgondolkodhatunk
azon,hogy lehetett a többséget ilyen gyorsan meghódítani, és közben portyákat
vezetni nyugatra és délre?
Az
első szembe ötlő adatokat Kneizsa István 11.sz.-i térképe, Szentpétery avar kori, és Kiss Attila honfoglalás kori lelet térképei közlik. ezeket
összevetve látható hogy Árpád népe óriási területeket kerül ki bejövetelekor.
Mégis az általuk be nem lakott részeken a helynevek mind magyarok. Kik adhatták
ezeket a neveket? Természetesen csak azok akik ott laktak! Kutakodjunk azon
magyarok után kik a honfoglalás előtt itt éltek.
1
Krónikák említik a 7.században a
Kiev mellett elvonuló fehér magyar- onogur népet. Ez a tömegesen a Kárpát
medencébe települő nép sok nyomot hagyott hátra. Ezt a népet a történelem kései
avaroknak nevezi. Ebből az időből frank krónikákban 60 „ungár” névalakot lehet
találni róluk. És érdekes módon megtaláljuk Sárvár-Sarwar, valamint Borgáta-
Abargata helységeket is.
Maga
az onogur név nem feltétlen török eredetű, magyarázatában megtaláljuk szkíta és
ugor eredetet is. A régészek szerint 3-4 alkotóelemből ötvöződött nép. A
számbeli fölényt a Kaukázusi, európai jelleg adja.
Az új nép könnyedén uralomra jut a
Kárpát medencében. A „korai avarok” hatalma már megtört, jó részt eltűntek az
itt lakó népességben. Birodalmuk a Keleti Kárpátoktól az Enns folyóig terjed.
Ez a birodalom a 791-es évig megtámadhatatlanul áll. Ekkor a frank király seregei
támadják meg az avarokat. Az Alpok aljáig eső részig a területük elfoglalják.
Az avarok a mai Tolna
és Fejér megyében található központjukat keletebbre helyezik át. Nagy tömegeik
régészeti hagyatékai ekkor jelenik meg a mai Parciumban. A nyugati meghódított
részek avarjait római keresztény hitre térítik. Túlélésükre a 800-as években
folyamatosan van adat. A Kárpát medencében sűrű falu hálózatot hoznak létre.
Falvaik mellett több, ezernyi sírból álló temetőkre bukkantak, ami hosszú időt
felölelő letelepedett, földműves életformára utal. Szinte mindenhol
megtalálhatók. Árpád magyarjai területeiket kikerülve telepednek meg, s
ekkor a régészeti adatok alapján az
avarok lélekszáma tízszerese a bejövőkhöz képest.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése